Kutyabébiszitter!

Kereszt szüleim el mentek Hajdúszoboszlóra nyaralni 5 napra. S volt egy kutyusuk Nico 
nagyon aranyos kis kutyus. S meg kért a Keresztapukám Lacika hogy vigyázzak rá. Bele egyeztem, s le mentem a kutyához s úgy kezdte hogy a lábamon egy 5 centis seb van. De nagyon aranyos volt mert a szemével nagyon cukin nézet! Na első napon már ki akart szökni, s Atoszal a nagyobb kutyával játszottam s azt hittem meg harap engemet is mert a földön feküdtem s oda jöttek hozzám.  Föl is vettem videóra csak semmi nem látszik mivel vagy a Nico segge vagy az Atosz segge van benne! Második nap vagyok ott mind a három kutyának reggelit adtam nagyon örültek nekem, s ugráltak játszottak.  Harmadik napon verekedtek mert kaptak kenyeret s Nico el vett egyet s Atosznak ez nem tetszett. S meg harapta de semmi baja nincs.  Hála az égnek! :D xdd Ő a Nico:

<3333

Egy szerelem! 4-dik fejezet

A lány föl ült s a szemfestéke el volt sírva. A fiú a lány háta mögé állt s el takarta a szemét s meg ijesztette. A lány a fiú nyakába ugrott. Haza vitte a lányt s a kocsiba beszélgetek mert a lány nem mert haza menni mert félt hogy a szüle mit fognak mondani vagy csinálni. Úgy gondolták mindegy be megy meg csókolták egymást s a lány ki szállt s elért az ajtóhoz vett egy nagy levegőt s be ment az ajtón. A szülei már ott álltak s az anya el vette a telefonját s föl zavarta a szobájába. Lány nem szólt semmit csak föl ment a laptopon beszélgetek, mert telefonon nem. A fiú nem tudott mit tenni mert nem bírt nélküle élni.  Meg próbált beszéli a lány szüleivel a fiú de semmi be se engedték!
De a fiú nem adta föl s minden nap el ment a lányhoz. Egy nap nem volt otthon a lány csak az anyja meg az apja. S be engedték a fiút. Beszélgetek s a fiú meg lágyította a lány szüleit.  A lány haza jött s a fiú autóját látta s nagyon meg ijedt el kezdet rohanni s el eset s ki ment a bokája.  S a fiú elköszönt a lány szüleitől s mikkor a kocsijához megy meg látta hogy a lány ott ül a földön s sír. S be vitte a kórházba s meg kellet műteni. A lány legjobb barátnője is eljött pedig rosszba voltak. A lány nem mert el menni mert félt hogy nem fog föl kelni az altatásból. De a fiú el mondta hogy: - Anyukádékkal beszélgetem s meg engedték a kapcsolatunkat, s ha ez után haza megyünk el megyünk egy hétre nyaralni ketten! - mondta.
-Tényleg jaj de jó nem kell titkolózni. De jó s hova? - kérdezte.
- Ahova te szeretnél szerelmem!- mondta a fiú s meg csókolta a lányt. A lány nem tudott mit mondani mert már mennie kellet a műtőbe. Egy órás volt a műtét mert volt közben egy kis gubanc.  De fel ébredt s a legjobb barátnője állt fölötte. be látták hogy mind a ketten hibáztak de attól ugyan úgy szeretik egy mást. S azóta is legjobb barátnők. A lány felépült s el mentek Párizsba egy hétre. Ahova a barátnőjét  is vitték. S azóta boldog kapcsolatban élnek!!<33
                                                                 (:THE END!!<333:)                                                                 

Egy szerelem! 3-dik fejezet!

- Ohh..hát miért is nem. S hány óra körül? - Kérdezte a lány.
- Meg ijedtem hogy nem mert úgy kezdted ohh..Mit szólnál a fél 4-hez? - Kérdezte a fiú.
- Nem de hogy is. Nekem meg felel. - mondta a lány.
- Rendben Szeretlek. -mondta a fiú.
- Én is szeretlek. - s meg csókolták egy mást, s a lány ki szált az autóból. A szülei nem hittek a szemüknek s abba a pillanatban ahogy a lány meg fordult a fiú tövig nyomta a pedált és el száguldott!
A lány csak röhögőt az szüleinek nem tetszett ez a fiú s el tervezték hogy nem fogják el engedni este. Persze a lány erről semmit se tudott mert meg várták míg be megy. Lány be megy a szobájába be kapcsolja a zenét nem ordította mert a szülei tv-t néztek. Az anya mindent meg tett hogy össze vesszen a lányával de a lány mindent meg tett szót fogadott. S föl öltözött nagyon csinosra s be ment a fürdő szobába sminkelte magát egy 20 per volt még a randiig. Le ült a szüleihez s szépen el kérezkedtet tőlük. Az anya bele kötött a ruhájába meg a sminkébe s nem engedte el még akkor se mikkor a lány azt mondta hogy át öltözik meg le mossa a sminket. Az anya így se. A lány fel szaladt sírva a szobájába, s be zárkózott. S nem akart a szobába maradni s írt egy sms-t a fiúnak. A fiú hallotta hogy sms s fér re húzódott. Ellő vette a telefont s elkezdte olvasni.

                Anyámék nem engednek el a randira de el fogok szökni, neked annyi a dolgod hogy be csöngetsz s mondod hogy értem jöttél. Anyum úgy is mondani fogja hogy nem megy stb.. S akkor te menny el s a házunk mögött várj meg Szeretlek <333.

A fiú úgy is tett ahogy a lány kérte. Fiú be kopogót s mondta hogy: - Jó estét! a lányuk ért jöttem -mondta fiú.

- Hát a lányom nem megy sehova mert rosszul van. - Hazudta a lány anya a fiú elköszönt s a ház mögé ment! A lány ki mászót az ablakon s le mászott meg csúszót a lábba s zuhant le fele a fiú ki pattant az autóból s el kapta lányt nagyon romantikus volt addig amíg a szomszéd kutyája nem kezdet el ugatni. Nagyon hangos s erre a szülök ki jöttek. Be pattantak a kocsiba mind ketten s el viharoztak. A szülök nem sejtetek semmit a kocsiba el kezdtek csókolózni. El mentek a tenger parthoz. S a parton le volt terítve egy pléd s azon egy csokor rózsa. A lány a fiú nyakába ugrott s szét csókolta a nyakát, le ültek a plédre s együtt nézték a naplementét. Beszélgetek, s el aludt a lány a fiú mellkasán. A fiúnak nem volt lelke föl kelteni így hát ott aludtak a lány fel ébredt reggel 9 óra körül s aggódott mit fognak mondani s szülei a fiú se hol se volt.....  

                       (:TO BE CONTINUE:)

Egy szerelem! 2-dik fejezet.

Megjelent a fiú volt barátnője,s a fiú le dermedt s nem tudta mit tegyen a lány nem értette hogy mi van itt s azt hite hogy csak át verte a fiú. S el rohant a fiú mire észbe kapott a lány se hol se volt. A lány az út szélén gyalogolt miközben az egereket itatta. Egyszer csak egy kocsi állt meg s a fiú  ki szált belőle s a lány kezét meg fogta a lány nem akart a fiúval szóba állni, így tovább ment de nem szólt semmit. Fiú csalódottan vissza ült a kocsiba s el hajtót. Lány haza ért senkinek sem szólt semmit csak föl rohant a szobájába, s magába fordult anyukája nem értette hogy miért meg próbált a lánya barátnőjével beszélni hogy mi baja lehet a lányának de nem tudott semmit egyszer egy délutánon csengetek a lány volt egyedül otthon így ki ment ajtót nyitni. A hogy ki nyitotta egy csokor vörös rózsa volt a fiú kezébe. S a fiú el kezdte magát ócsárolni hogy milyen hülye meg minden s a lány a fiú nyakába ugrott. A fiú föl állt föl kapta s meg forgatta. Közben a fülébe súgta hogy - Sajnálom! Szeretlek - súgta a fiú. - Én is Szeretlek- súgta a lány s meg csókolták egymást. A lány be hívta magához a fiút, s le ültek a kanapéra a lány hozott egy pohár colát. S le ült a fiú mellé. Fiú  el kezdte csókolgatni a nyakát száját a lány nem vitatkozott ő is s akkor a fiú le akarta venni róla a pólót de a lány szülei meg jöttek. A lány nem tudta mit tegyen így hát azt mondta a szüleinek hogy csak az egyik haverom a fiú nem értette hogy mért hazudta ezt a szüleinek, s dühösen el rohant a lány persze utána ment, a fiú a kocsiban ült s gondolkozót a lány be ült a kocsiba s megcsókolta tudta hogy a szülei látják de nem foglalkozót vele. 
- Szeretlek kicsim. Csak azért nem mondtam el a szüleimnek hogy a barátom vagy mert akkor faggatózni kezdenek s nem hagynának minket hogy kettesbe leesünk. De nem érdekel már mert nagyon szeretlek kicsim. - mondta a lány.
- Én is szeretlek kicsikém. S meg értelek mert az én szüleim is ilyenek. Mit szólnál hozzá ha ma este el mennénk randira? - kérdezte a fiú.
- Ohh..hát..
                                                                  (:TO BE CONTINUE:)

Egy szerelem! 1 fejezet!

Egy lány a suliba 10-es volt s tetszett neki két fiú is de nem merte elmondani nekik. Mert félt hogy akkor nem beszélnének egymással. Egyszer az egyik szünetben az egyik fiú oda ment a lányhoz beszélgetni hoz teszem soha nem beszéltek mert mindig külön csapatba voltam s most a fiú óda ment hozzá s beszélgetek!
- Szia! Hogy vagy? - kérdezte a fiú.
- Szia! Jól köszönöm! S te hogy vagy? -a lány elpirulva vissza kérdezte.
- Nem szaporítóm tovább a szót, azt szeretném kérdezni, hogy el-e jönnél velem kettesben a suli után a parkba?? - a fiú meg fogta a lány kezét.
- Rendben. Persze el megyek. S mikkor találkozunk? - a lány el mosolyodott.
- Hát..elmegyek érted jóó? - kérdezte a fiú.
- Persze de hányra jössz? -kérdezte a lány s közben egy más kezét fogták!
- Fél három megfelel? -fiú kérdezte a lányt a hátérben a fiúk meg irigy kedve nézik a beszélgetést!
-Rendben. Akkor fél háromkor tali! - lány el mosolyodott s a fiú adót az arcára két puszit.
A fiú elment a lánytól s a csajok vissza mentek, s egyből fataták őt! A lány mindent el mondott a többi lánynak. Persze a fiúk nem erről beszéltek. Na vége volt a sulinak megy az ajtón ki s a fiú a folyosón szalad utána s adót két puszit  s a fülébe súgta " Szeretlek". A lány semmit nem mondott csak tovább ment s ment haza. Még egy óra volt a tali s a csaj ideges volt mert nem volt kész se haj se smink se ruha.
 Gyorsan föl hívta a legjobb barátnőjét. Csörög a telefon - Szia! Mondjad! -mondta a legjobb barátnője. -Segíts megyek randira de nem tudom mit vegyek föl meg a sminkem milyen legyen!- mondta agodóan  a lány. A barátnő meg nyugtatta s nagyon szép lett! El jött a fél három! A fiú pontosan jött, pont akkor jött le a lépcsőn mikor a fiú csengetett. A lány el köszönt a szüleitől s ajtót nyitott a fiú nem hitt a szemének, hogy milyen gyönyörű. El mentek a parkba s ott volt egy virág árus s a fiú vett egy csokor virág csokrot a szépséges hölgynek! Mikkor meg akarta csókolni a lányt meg jelent a.........
                         (:TO BE CONTINUE:)

Mesébe hitt!

Volt egy gyönyörű lány,ki hitt a mesékben, hitte,hogy lesz egy álom,miből fel nem ébred. Örökké tart majd,s ő csak várta, hitte,hogy többé nem marad árva. Szeretetre vágyott,megértésre,és két ölelő karra, arra hogy,viszont szeressék,semmire csak arra. Nem értette miért kér oly nagyon sokat, s miért nem talál valaki mellett végre oltalmat.
S egy szép nap úgy tűnt az álom végre valóra vált hisz találkozott azzal,kire már oly rég óta várt. A fiú büszke volt,hiú,s naiv, de a lány olyat érzett,mint még soha addig. Rájött a fiú is,ez még több is lehet, lehet ez még igaz szerelem. Bízott benne,hogy így elfelejti azt a lányt, ki nem hagyott maga után mást,csak örök talányt. Szomorú volt,félt,szenvedett, hisz az dobta el,kit igazán szeretett. De a gyönyörű lány csak oltalomra várt, így ő is feledni kezdte a mély gyászt. Rájöttek,hogy ők talán egymásnak lettek teremtve, s a szerelem örök oltárára szentelve. A lány megkapta az áhított oltalmat,s szerelmet, a fiú pedig gyógyulni érezte a fájó sebeket. Szerették egymást,együtt voltak, míg nap ragyogott az égen, úgy hitték már nem éreztek ilyet,nagyon régen.
De minden álom elmúlik egyszer... Miért is ne?! s a gyönyörű tavasz helyére tél köszönt be. Mégis hitték,hogy egymással minden jó lehet, s hogy együtt ketten legyőzhetetlenek lesznek. A szerelem csodákra képes,ezt el kell ismerni, olykor tudni kell a másikat oroszlánként védeni. Mert ki egyszer már tied lett, S úgy érzed örökre Őt szereted. Nem hagyhatod,hogy elmenjen,érte küzdeni kell, ha már egyszer megszerezted,nem engedheted el. A szerelem erős lánc, örökké tartó,szédítő tánc. Úgy fűz magához,hogy észre sem veszed, s úgy táncol,hogy elveszted eszed. Örökké remél,örökké bízik, s megtanít téged örökké hinni. Hinni a másikban,s ezt el is éri, hisz elhiszed,hogy örökké mellette fogsz élni. Így hittek Ők is egymásban, s vakon bíztak a szeretett társban. Hisz az igaz szerelem elvakít, s hiszed,hogy szép,amíg a másik el nem taszít. S akkor jön a fájó ébredés, a mindenkori tiszta reszketés. Hisz egyedül félsz,együtt bármi könnyebb, De Ő akkor már nincs melletted,helyette más van: a fájó könnyek.
Ez a történet a gyönyörű lánnyal, s a hiú,naiv sráccal. A fiú nem bízott az érzéseiben,mindent tagadott, s a lány szemei előtt is ködként szállt el az édes oltalom. Az oltalom,mit annyira áhított,mire annyira vágyott, s közben nem tett mást,csak kergetett egy álmot. Szép volt a fiúval,de nem tehetett mást, érezte,vissza már nem jön, elengedte hát! A fiú rájött,hogy még mindig a másikat szereti, akárhogy is bánt vele,soha nem feledi. A gyönyörű lány hívta,kérlelte, maradjon Vele, hisz ő nem tenne mást,csak igazán szeretne. De a fiú hajthatatlan volt,vissza se fordult, s a lány nem értette mit csinált ilyen rosszul. A fiú csak rohant,messze már, Úgy érezte ha kell,a halálból is vissza hozza a másik lányt. Hisz szerette,csak Érte élt, de nem tudta,hogy a gyönyörű lány csak Miatta remél.
Eltelt egy hosszú év,s a fiú egyedül maradt, nem találta meg a lányt,kit annyira akart. S a fiú újra csak szaladt,szaladt vissza, de a lány ekkor már búcsúlevelét írta, Mire a fiú odaért,a lány már a földön hevert, s véres gyenge kezében szorított egy levelet.
A fiú szólította: "Szerelmem", de a lány akkor már semmit nem felelt. Ki egy éve forrón ölelte,s szerelmesen, az nem lehet már vele többé sosem. A borítékra csak annyi volt írva: "A barna szemű fiúnak,kit már nem feledek soha" Lassan,könnyeitől szinte alig látva kibontotta, s olvasta "Drága Egyetlenem!Kedves édes Szerelmem! még mindig kimondhatatlanul szeretlek,pedig már több mint egy év telt el búcsúnk óta, de még mindig előttem lebeg az utolsó óra.Az utolsó,édes pillantás,mit rám vetettél, gyönyörű két szemed,mivel egyszer,utoljára szemembe néztél. Bárhová megyek,és bárhol is járok, mindenhol egy emléket találok... Azt hittem az átsírt éjjeleknek vége,s hogy szívem elfelejt Téged már végre. De hallottam csengő hangod,láttalak,s életre kelt az édes múlt.Hiába küzdöttem,egyedül kevés voltam ellene, így emléked lelkem mélyén mindent feldúlt. Legszívesebben menekülnék előlük, és előtted is, de nincs hely hová bújjak, A régi,közös,szép emlékek újra meg újra feltörnek, s nem kellenek már az újak! Hiszen Te jelentesz mindent nekem s az életemet, mindenemet odaadnám azért, szívemet lelkemet.... Hogy csak messziről is, de újra lássalak,s hogy érezzem illatod,hogy újra fülemben halljam édes hangod, egyetlen mondatod. Mondd! Miért nem értik meg,hogy Nélküled élni nem akarok? Hisz ha nem vagy velem,fáj a levegővétel,szinte belehalok. Nem akarok már nélküled élni,Nélküled nem is létezek. Nem megy már semmi,minden fáj,Nélküled nem élhetek! Mikor megyek az utcán lehajtott fejjel,kísér a halál,hiszen két szemem szüntelen keres,de sehol nem talál.... Boldogtalan életemből hiányzik a törődés,s teljes felismerésként zúdul lelkemre a feledés. Nincs már szerelem,boldogság,édes és tiszta gyermeki öröm,mindent mit magamban éltem át,már magamban őrzöm. Nélküled szíven nem nyugszik,szüntelen csak az álmatlanság hál velem,félek,rettegek attól hogy egy rossz emlékké kell lennem... Gyilkolna, zinte marcangolnak az elhangzott utolsó szavak,fájdalmamra csak gyengéd ölelésed nyújtana vigaszt.Bár elmondhatnám,hogy öl meg lassan ez az érzés,de megfagynak a szavak,s kínná lesz a légzés. Most félek! Félek,hiszen örökre elvesztettem tekinteted.Nem sírok már,inkább elfojtom magamban minden emlékedet.Hirtelen a végtelenből rám zuhan a fájdalom,s önmagam felett gyűlöletté nő a szánalom. Szánom magam,hisz akit bárminél s bárkinél jobban imádtam,annak ellenére,hogy megbántott,még sem tudtam feledni... nagyot hibáztam. Óh, istenem! Hányszor mondták,hogy felejtselek el Téged! Hányszor mondták,értsem meg végre: többé sohasem leszek Veled! Istenem! Mikor kimondtad azt a szót,hogy VÉGE, mintha minden álmom,s vele életem is véget érne. S már a halállal sem küzdök,most már csak bátorságot gyűjtök. Csak a halál csókját érezném már végre....ennyi csak,mit remélek, Le akarok lépni az útról,mit már oly rég óta járok. Hisz többé már soha nem lesz velem,kit annyira várok,el akarok végre menni,de nem tudlak búcsú nélkül itt hagyni... Hát ég Veled! De egy valamit tudnod kell: a síron túl sem foglak feledni! Búcsúzok,talán így jobb,hisz nem gondoltam,hogy gyenge is tudok lenni,hogy Nélküled ugyanúgy már nem tudok nevetni! Zárom soraim örökre...de még így is szeretlek mindig,csodás emléked magammal viszem, egyenesen a sírig."
Ekkor a srác lecsukta a levelet, melyre búcsúzásként még egy könnycseppet ejtett. Képzeletben még újra látta szerelmét, s még egyszer,utoljára szélesre tárta két kezét. Ölelni akarta a lányt,de már nem tudta, csak könnyei folytak tovább,újra meg újra. Keserves könnypatak áztatta puha gyermeki arcát, Majd örökre magára zárta a fájdalom végtelen ajtaját. Majd édes,lágy szellőtámadt váratlanul, kérlelte a fiút fáradatlanul... Leszáll az éj,s a fiú elhagyta otthonát, az édes szellő a temető felé sodorta két lábát. Két szemével sírva kutatta a sírt, vérző szívére már semmi nem nyújt írt. Ekkor elsuhant a szellő,s csend borult a tájra, a fiú keservesen zokogva borult a fejfára. "Ne sírj, kérlek Drága,ne sírjál, már nem fáj,hogy akkor eldobtál. Már nem fáj semmi... végre megnyugodtam... szeretlek, imádlak, jobban minden másnál, S veled bátrabb voltam a halálnál... Nem is Ő keresett engem,én kutattam utána, s én leheltem csókot mérgező ajkára. Tudd,hogy bennem élsz most már örökre,s én is Veled maradok, védeni foglak mindörökké,én leszek az őrangyalod! Óvni foglak végig az utadon,hűen vigyázlak, hisz a síron túl is MINDÖRÖKKÉ IMÁDLAK..."
A fiú csak fájdalmasan zokogott, tudta,hogy saját magának ezzel mekkora űrt okozott. A szellő a sír felöl egy halk,őszinte szót hozott: "Szeretlek"!
                            (:THE END:)<33

Fáj a szívem!

Élt egyszer egy lány és egy fiú. A patak partján játszottak. Már az első pillanatban egymásba szerettek. Teltek az évek. A fiú és a lány között egyre szorosabban alakult ki a szerelem. A fiatalok sokáig titkolták a szerelmüket a szüleik elől. Egy napon a fiú furcsán viselkedett a lánnyal. A lány attól félt , hogy a fiúnak más szerelme van. A lány sírt. A fiúnak azonban nem volt más szerelme csupán csak félt elmondani szüleinek , hogy szerelme van. A fiatalok sokáig nem találkoztak egymással. A lánynak a szíve meg szakadt. Egy hét elteltével ismét találkoztak. A fiú megint furcsán viselkedett, A lány nem bírta tovább és sírva hazaszaladt. A lánynak még jobban meg szakadt a szíve. És a lány a szívfájdalomba bele halt. Amikor a fiú erőt vett magán , hogy el mondja az apjának a szerelmüket már túl késő volt. A lány meg halt. A fiú azonban később tudta meg. A fiú nem bírta tovább szerelme nélkül. Ön gyilkos lett. A két fiatalt egymás mellé temették. Szüleik azt gondolták , hogy a két fiatal boldogan éltek odafent a mennyben. 
                            (:THE END:)<33